Csömödér község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Lenti kistérség
Lakosság: 667 fő
Terület: 7.79 km²
Népsűrűség: 85,62 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 92

Fekvése

Csömödér a dél-zalai dombságot a zalai-dombságtól elválasztó észak- kelet-délnyugat irányú völgy északi peremén, a Cserta patak jobb partján épült. Itt, ebben a völgyben három patak – a Cserta, a Berek patak és az Alsó –Válicka- találkozik. Innen a völgy egyre szélesedve halad délnyugat irányba, előbb a Kerkát magába fogadva, majd rónává szélesedve a Mura völgyében. A község közvetlen szomszédjai északról Hernyék, keletről Kissziget, délről Páka és nyugatról Iklódbördőce. A falut kettévágja a tőle északra eredő névtelen kis vízfolyás. Közvetlenül a falu alatt vezet a MÁV23-as számú Zalaegerszeg – Rédics vasútvonala. A községnek Pákával közös vasútállomása van „Csömödér-Páka” néven. Zalaegerszegtől 30, Lentitől 10 km választja el. Itt volt az erdei kisvasút végállomása 1999-ig. Most ennek a vasútvonalnak a Lenti erdei kisvasúttal történt összekötése után egy közbeeső állomása lett.

Története

Az első településnyomok az új kőkorból vezető út, az országút és a Béke patak által határolt területen találtak kerámia töredékeket ebből a korból. Ugyanitt egy római tetőcserép töredék is előkerült.

Első írásos említésével 1324-ben találkozunk Chydemer alakban. Neve a környező települések némelyikének nevéhez, és több ránk maradt földrajzi névhez hasonlóan szláv eredetű. Sorsa a középkorban is szorosan összekötődött Pákáéval. A XVI. századból ránk maradt forrásokból tudjuk, hogy 1548-ban Felso – és Alsózebeckén, Karácsonyszigeten és „Csemeder”-en 45 ház volt, ebből 27 Erdody Péter királyi kapitányé. A falura és környékére, Kanizsa 1600-as török általi elfoglalása után, rászakad a hódoltsággal szomszédos települések sanyarú sorsa. Adóznak a jövő-menő hadaknak, a földesúrnak, a királynak és a töröknek azért, hogy ha ilyen áron is, de megmaradhassanak. 1719-re rendeződnek a birtokviszonyok is. Ebből kiderül, hogy Csömödér birtokjogát visszakapta a gr. Erdődy család is. Így a gr. Eszterházy család mellett ők a falu birtokosai. A XVIII. század eleje a falu és az egész háborúk sújtotta terület konszolidációjának időszaka. A békés építés folyik, annak ellenére, hogy váltakozó sikerrel dúl a Rákóczi szabadságharc, amelynek egyik – ha nem is túl jelentős – csatája a közelben, Rédicsnél zajlik. 1770-ben már 46, zömmel magyar nevű család lakja. A lakók száma 244 lélek. 1778-ban 284 katolikus lakosa van a falunak. Templomuk nincs, Pákához tartoznak. Harangja és temetője van. A napóleoni háborúk nincsenek nagy hatással a lakosság változására, ha lassan is, de növekszik, aztán hosszú ideig stagnál. 1832-ben 283 lakosa van. Ekkor tesznek először említést név szerint szőlőhegyükről: „Csokmai pusztán lévő hegyen bírnak szőlőt.” A forradalom szele ide is elért. A falu megsokallva az uradalmaknak fizetett és természetben szolgáltatott terheket, 1848-ban Páka, Zebecke, Kissziget, Ortaháza, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Oltárc, Tolmács lakóival együtt megtagadták az irtás földjeik után járó tized és hegyvám megfizetését. A falu ekkor 42 házból áll, 50 család él itt 315 fővel. A haza szolgálatára, a forradalmi kormány hívására Csömödérből nyolcan állnak honvédnak. Adataink a XIX. század második felére elfogynak. A falu éli az iparnélküli, földművelő települések életét. A század végén tulajdonos váltás is zajlik a faluban. Az Erdődy család eladja a többi birtokától távol eső itteni birtokait, így Csömödért is. A falu életében a kezdeti időben nem jelentett túlzottan nagy változást, amikor megépült az Ukk – Csáktornya vasútvonal. Az első világháborút követően azonban megnőtt a jelentősége, pontosabban stratégiai jelentőségűvé vált. Ugyanis ennek köszönheti a falu, hogy itt épül fel a Kerkavölgyi Faipari Rt. Gőzfűrésztelepe 1921-ben. Ez, és a hozzá tartozó 1918-1922 közt épült 70 km-es, ezt kiszolgáló erdei iparvasút, óriási munkalehetőség a környék ötven férfijának, ugyanis a mezőgazdaságból képtelen megélni. Nagy számban járnak el Tolnába és Baranyába sommás munkára.

Az igazi nagy lehetőség azonban az olajipar megjelenése. Az 1937-es sikeres budafapusztai fúrás után sok-sok férfi jut itt biztos megélhetést adó munkához.

Ekkor a fakihordásra épített kisvasútnak nagyon fontos szerep jutott a megye, de mondhatnánk az ország gazdasági életét befolyásoló, nagy stratégiai jelentőségű budafapusztai és lispei olajmező feltárásában. Az építkezésekhez, a fúrásokhoz az anyagot Csömödérből – ahol a MAORT és az azt követő olajipari vállalatok iparvágányt és raktárt tartottak fenn az 1980-as évek közepéig – ezen a vasúton szállították. A vasúton előbb lóvontatással, később a „nagy” vonatokhoz hasonlóan – gőzmozdonyok vontatták a kocsikat.

Közben azért a faluban is növekszik az iparosok száma. 1925-ben 4 cipész, 1 bognár, 1 kovács, 3 kőműves és 2 kocsmáros él itt. Az 1945-ös földosztáskor 22-en jutottak földhöz a faluban, de ez sem jelentett minőségi változást a korábbi állapothoz képest. A lakosság létszáma tovább nőtt, az 1949-es népszámlálás adatai alapján a lakóházak száma 171, népesség: 881 fő. A mezőgazdaság sem tűnik el a falu életéből nyomtalanul. 1959-ben megalakul a termelőszövetkezet, „Jobblét Tsz.” néven. 1962-ben egyesült a kisszigeti „Egyetértés”, 1964-ben a zebeckei „Csertamenti Haladás”, és a hernyéki „Kossuth Tsz.”-ekkel. 1965-ben a taglétszáma: 427 fő. A termelőszövetkezet 2559 katasztrális holdon gazdálkodott, ebből a szántóterület: 1596 kh. A szarvasmarha állománya 390 db volt. 1974. január 1-jével a Csömödéri „Jobblét” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a Pákai „Boldogulás Útja” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egyesült. Az egyesült termelőszövetkezet neve Csömödér-Pákai „Csertamenti” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, székhelye Csömödér. 1992-ben a termelőszövetkezet felbomlása új helyzetet teremtett. A tagok és alkalmazottak csak egy töredéke tudott vállalkozóként megmaradni a mezőgazdaságban, kevés alkalmazottal. Az olajipar jelenleg is tartó válsága pedig azt jelenti, hogy a falunak a gazdaság területén új lehetőségeket kell keresnie.

A rendszerváltás a falu gazdasági életében is jelentős változásokat hozott. A termelőszövetkezet megszűntével az ott foglalkoztatottak 70-75%- ának szűnt meg a munkahelye. A szövetkezet területét felosztották. Az egykori közös földeken most vállalkozók gazdálkodnak. Csömödérben a Cserta-Agro Mezogazdasági Termelő- és Szolgáltató Kft. Mezogazdasági növénytermesztéssel és erdőműveléssel, a Cserta- Tej Termelő- és Kereskedelmi Kft. pedig elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik, amelyhez a takarmányt saját maguk termelik meg. A Zalaerdő Rt. Szentpéterföldi erdészetét megszüntette, annak központja Csömödér lett. A csömödéri erdészet 4000 hektár területen folytat erdőművelést.

Ugyancsak külön szervezeti egység lett az iparvasút, amely műszaki erdészetként, vasútüzemként működik tovább.

Az idegenforgalom növelésére mindent megtesznek. A Közép-Zalai Kistérségi Társulás tagjaként, a térség többi településével együtt, fejlesztésekkel, programokkal igyekeznek ide csábítani a turistákat. Részben ilyen szándékkal jött létre a Két Hegyház Egyesület.

Nevezetességei

A község központjában, gyönyörű platános park mellett áll a művelődési ház, falán Budapest két világháború közötti főpolgármesterének, a község szülöttjének emléktáblájával. A főút mentén díszpark és hármashalom előterében a fából faragott világháborús emlékmű. A vasútállomással átellenben található a Csömödéri Állami Erdei Vasút végállomása.

Népdal

Csömödéri falu végén ha egy csárda volna, ha egy csárda volna.

Abban bizony Molnár József kocsmáros úr volna, kocsmáros úr volna.

A Tóth Marcsa babot főzött nem volt néki leve, nem volt néki leve.

Molnár József kanált vésett, nem volt néki nyele, nem volt néki nyele.

Érdekességek a faluval kapcsolatban

- Nemrég röppent fel a hír, miszerint Csömödér és Iklódbördőce közelében döglött szervált találtak. A hír kapcsán Hajós András a Heti Hetes című műsorban mutatta be új dalát.

A csömödéri Southfork Ranchról elszökött egy szervál.

Iklódbördőcére tartott, ott érte a halál.

Mondd, te osztrák gazda, nálatok, megvannak-e mind az állatok?

A gepárdnak, struccnak nincsen híja, de a szervált elvitte a héja!

Következő községek

További községek